A játékpedagógia szerepe
Egy mai gyereket rengeteg féle inger ér nap mint nap, csak győzze feldolgozni. A sokféle hatás mellett - ami például közlekedés, televíziónézés, internetezés, játszóterezés, sportolás , stb. közben éri - kell helyet találnia a pedagógiának, hogy a gyereket a megtanulnivaló is érdekelje. Van is sokféle pedagógiai módszer, úgymint élménypedagógia, kalandpedagógia, játékpedagógia, drámapedagógia, stb., amelyek mindegyikével a kicsik figyelméért küzdenek.
Ki miben tehetséges?
A játékpedagógia alapja, hogy minden gyerek kreatív, valamiben tehetséges, ügyes, ha nem is mindenben. A fejlesztő játékok alkalmazása az óvodában és a kisiskolások tanítása során arra is jó, hogy a pedagógus feltérképezhesse, hogy melyik kisgyermek milyen téren tehetséges, van, aki a festésben, van, aki énekben, van, aki táncban, van aki tornában, van aki memóriahasználatban ügyesebb, mint az átlag. A logikai játékok, memóriakártyák, Montessori-játékok, a különféle építők, a játékhangszerek, a rajzkészletek, és még sorolhatnánk, mind-mind valamilyen részképesség fejlesztésére, kibontakoztatására alkalmasak.
A szociális készségek is fontosak
A játék segíti az értelmi és az érzelmi fejlődést is, fejleszti a képzeletet, az érzékelést, és a szociális beilleszkedést. A közösségi játékok során - legyen az egy társasjáték, bábozás vagy sporttevékenység - a gyermekek megtanulják az együttműködést, a kommunikációt, egymás megértését, segítését és a versenyhelyzetek kezelését is. Mindezekre a készségekre egész későbbi életük során nagy szükségük lesz. A szociális készségek birtoklása ugyanis tapasztalatok szerint legalább annyira fontos a sikeres életvitelhez, mint a különféle szaktudások megszerzése.